1Mi teszi az orvos-beteg kapcsolatot egyedülállóvá?
Egyszerre valósul meg benne a kétoldalúság (bilaterális viszony), az alá-fölé rendeltség (subordinatio), és feljogosít a beteg megismerésére.
2Miért bilaterális az orvos-beteg kapcsolat?
Mert a beteg és az orvos is a saját érdekeit érvényesíti. Ideálisan az érdekek egyeznek, és a beteg gyógyulásához vezetnek.
3Mit jelent a belgyógyászati betegség? Mondjon példát!
Valamely szerv megbetegedése, amely gyógyszerrel meggyógyítható. Példa: magas vérnyomás vagy egyes veleszületett szívfejlődési rendellenességek.
4Mit jelent a sebészi betegség? Mondjon példát!
Olyan szervi megbetegedés, amelynek kezeléséhez sebészi beavatkozás szükséges. Példa: gyomorfekély vagy dentális periostitis.
5Melyek a sebészet kiemelt sajátosságai?
Invazív: megsérti a szervezet integritását, ezért fontos az indikáció. Kauzális: a betegség okát szünteti meg.
6Mikor ismerte fel Semmelweis Ignác a sterilitás fontosságát?
1847-ben.
7Kinek a nevéhez fűződik a Fogorvostudományi Kar elindítása?
Balogh Károly.
8Ki írta le az alsó fogak Magyarországon egyedülállóan alkalmazott vezetéses érzéstelenítési technikáját?
Szokolóczy-Syllaba Béla.
9Melyek a sebészet fejlődésének legfontosabb állomásai?
Higiénia; műtéti technikák és műszerezettség; érzéstelenítési módszerek és technikák; posztoperatív rehabilitáció.
10Mit jelent az aszeptikus szemlélet, és kihez kötjük?
A beteggel érintkező dolgok legyenek csíramentesek már a beavatkozás előtt. Semmelweis Ignác nevéhez kötjük.
11Mit jelent az antiszeptikus szemlélet, és kihez kötjük?
A szervezetben és a külső környezetben csökkentjük a csíraszámot. Lister nevéhez kötjük.
12Kihez köthető a hőlégsterilizálás tudományos alapja?
Pasteurhöz, aki a dokumentum szerint bizonyította, hogy 200 °C-on a fertőző anyag sterillé válik.
13Kihez köthető az autokláv tudományos alapja?
Kochhoz, aki kimutatta, hogy a spórák 200 °C-on sem pusztulnak el feltétlenül; ezért túlnyomásos vízgőz alkalmazása szükséges.
14Hogyan történhet a fertőzés átvitele?
Direkt és indirekt módon.
15Mi az autokláv hátránya a hőlégsterilizátorhoz képest?
A dokumentum szerint nincs lényeges hátránya; a magasabb ára jelenthet relatív hátrányt.
16Mi a túlnyomás növelésének szerepe a sterilizálásban?
Adott hőmérsékleten magasabb nyomáson rövidebb idő alatt érhető el a sterilitás.
17Milyen sterilizálási módszerek ismertek az autoklávozáson kívül?
Gázsterilizálás, ultraibolya sugárzás, ionizáló sugarak, kiégetés.
18Milyen fertőtlenítőszer-csoportokat és vegyületeket sorol fel a dokumentum?
A konkrét csoportokat és vegyületeket a dokumentum nem sorolja fel; a „Dezinficiálószerek” diára hivatkozik.
19Mi a kézfertőtlenítés célja bemosakodáskor?
A tranzitórikus flóra teljes, a permanens flóra részleges elpusztítása.
20Hol találhatók a bemosakodás lépései és időtartama?
A „Bemosakodás” című dián; a dokumentum nem részletezi őket.
21Milyen paraméterek alapján választjuk ki a felső gyökérfogót?
A csőrök összecsukott állapotában bezárt szög, a párhuzamosra nyitott csőrök távolsága, az indikációs terület és az alkalmazandó gyökér vagy fog alapján.
22Mire utalnak a gyökérfogók számai, például az S51 vagy az 51A?
Egy korábbi Aesculap-katalógus szerinti számokra; a fogó kiválasztásánál a paraméterek a lényegesek.
23Milyen páros és páratlan sebészeti műszereket említ a dokumentum?
Például Kerpel- és Volkmann-kanál, felső koronafogók és vésők; az egyes műszerek besorolását a diasor tartalmazza.
24Mi a fogászati tükör három szerepe?
A dokumentum nem részletezi; a diasorban szerepel.
25Mely foganatómiai jellemzőket kell ismerni?
A koronák alakját, a nyaki keresztmetszetet, a gyökerek és gyökércsatornák számát, valamint a tipikus anatómiai variációkat.
26Mi a felső kismetszők egyik tipikus anatómiai variációja?
A gyökér apikális elhajlása.
27Mi a páciensek kezelésének sematikus sorrendje?
A dokumentum kérdésként megadja, de a választ nem részletezi.
28Mi a „beszélgetés” jelentősége a betegellátásban?
Az orvos-beteg kapcsolat kialakítása; bemutatkozunk és rákérdezünk a fő panaszra.
29Mit jelent az anamnézis etimológiai és orvosi értelemben?
Etimológiailag emlékezést, emlékezetbe idézést jelent. Orvosilag a jelen panasz történetét, valamint a jelenlegi és korábbi betegségekkel kapcsolatos információkat jelenti.
30Mire kell ügyelni az anamnesztikus kérdőív esetén?
Az orvos ellenőrizze, hogy megfelelően kitöltötték-e, és bizonytalanság vagy hiányosság esetén szóban is kérdezze ki a pácienst.
31Mi emeli ki az első vizsgálat jelentőségét?
A sztomatoonkológiai szűrés.
32Melyek a fizikális betegvizsgálat elemei?
Inspectio – megtekintés; palpatio – tapintás; percussio – kopogtatás; auscultatio – hallgatózás.
33Milyen szempontok segítik a szájsebészeti differenciáldiagnosztikát?
Gyakori vagy ritka; veszélyes vagy veszélytelen; gyors vagy lassú lefolyású.
34Mit jelent a disszimuláció?
A beteg szándékosan elrejti vagy kisebbíti a panaszait.
35Mi a kiegészítő vizsgálatok célja?
Választ adni egy konkrét kérdésre, amelynek eldöntéséhez a betegvizsgálat önmagában nem elegendő.
36Mikor tehetünk kivételt a részletes kezelési terv készítése alól?
Életet veszélyeztető sürgősségi esetben.
37Miért fontos a követés és gondozás?
Harmadlagos prevencióként segít megelőzni a betegség kiújulását (recidíva) és a krónikus betegségek akut fellángolását (exacerbatio).
38Mikor különösen fontos a követés és gondozás?
Például fogágybetegségek és daganatos megbetegedések esetén.
39Miért fontos az orvos-beteg találkozások dokumentációja?
Törvényi kötelezettség, emlékeztetőként szolgál, lehetővé teszi a későbbi szakvélemény kiadását, és védi a beteget és az orvost.
40Mit jelent a CAVE kifejezés?
Latinul azt jelenti: „vigyázz”.
41Mikor használjuk a CAVE jelzést?
Ha kerülendő beavatkozásra vagy veszélyre figyelmeztetünk, például lidokain vagy penicillin alkalmazásának tilalmára allergia esetén. Nem általános állapot jelölésére szolgál.
42Mi a különbség a betegkarton és a kórlap között?
A kórlap a betegség és a kezelés teljes lefolyását tartalmazza; a karton általában egy adott kezelési időpontra vonatkozik.
43Mely idegellátási és anatómiai kérdések szerepelhetnek a nervus maxillaris et mandibularis témakörben?
A fogak idegellátása; a fossa pterygopalatina csontos összeköttetései; a felső szájpad és a sinus maxillaris érző beidegzése; a nervus maxillaris szakaszainak ágai; az alsó fogak marginális gingivájának és a bukkális nyálkahártyának beidegzése.
44Melyik ideg látja el az alsó fogak marginális gingiváját a dokumentum példája szerint?
Nervus alveolaris inferior.
45Melyik ideg látja el a bukkális nyálkahártyát a dokumentum példája szerint?
Nervus buccalis.
46Mely két megnevezés ugyanazt a képletet jelenti?
Ganglion pterygopalatinum és ganglion sphenopalatinum.
47Mit jelentenek az érzékelés különböző fokozatai az érzéstelenítéssel összefüggésben?
Például normaesthesia és hyperaesthesia; a részletes meghatározások a dián szerepelnek.
48Milyen részekből áll a fecskendő?
Henger, kónusz, dugattyú.
49Milyen űrmértékű fecskendőt használunk általában fogászati érzéstelenítéshez?
2 ml.
50Milyen két fő típusa van a fecskendők kónuszának?
Kónikus, sima felszínű Luer-típusú és csavarmenetes Record-típusú.
51Mi jellemző a Record-típusú fecskendőkre?
A kónuszuk csavarmenetes, és a tű ezen keresztül rögzül.
52Mi jellemző a Luer-típusú fecskendőkre?
Kónuszuk kúpos és sima felszínű; a tű súrlódással rögzül. A fogászatban gyakori az egyszer használatos, eldobható változat.
53Miből készült az eredeti Luer-fecskendő?
Üvegből.
54Melyek a tű részei?
Manubrium – a fecskendőhöz rögzül; kanül – összeköti a manubriumot a működő véggel; oliva – a működő vég.
55Milyen hosszúak az érzéstelenítéshez használt hosszú és rövid tűk?
A hosszú tű 42 mm, a rövid tű 25 mm; átlagos vastagságuk 0,5 mm.
56Mikor használjuk a hosszú és a rövid érzéstelenítő tűt?
A hosszú tűt általában vezetéses, a rövid tűt terminális érzéstelenítéshez használjuk.
57Mi a Carpule-rendszer jellemzője?
Csavarmenetes kónuszú; az ampulla a tű eltávolítása nélkül cserélhető. A csavarmenet jobb tűrögzítést tesz lehetővé, és kb. 0,3–0,4 mm-es vékony tűk használatát is.
58Milyen érzéstelenítési technikáknál lehet előnyös a vékonyabb Carpule-tű?
Például a palatinális nyálkahártya érzéstelenítésénél.
59Hol találhatók az intraorális érzéstelenítés szabályai?
A diasorban; a dokumentum nem részletezi őket.
60Melyek az érzéstelenítési technika térbeli paraméterei?
Beszúrási pont, a tűvezetés iránya és mélysége.
61Melyek a szövetegyesítés eszközei?
Tűfogó, varrótű, varróanyag, csipesz és sebészi olló.
62Mit jelent az atraumatikus varróanyag?
Olyan varróanyag, amelynél a tű és a fonal egybe van sajtolva.
63Hány csoportra oszthatók a varróanyagok a dokumentum szerint?
Hat csoportra; mindegyikhez két példát kell tudni, de a csoportokat a dokumentum nem sorolja fel.
64Mi a monofil fonal előnye a multifillel szemben?
A dokumentum nem adja meg a választ.
65Mi a multifil fonal előnye a monofillel szemben?
A dokumentum nem adja meg a választ.
66Mi a felszívódó fonal előnye a nem felszívódóval szemben?
Nem szükséges eltávolítani, így elmarad a varratszedés, és a dokumentum szerint nincs idegentest-reakció.
67Mi a nem felszívódó fonal előnye a felszívódóval szemben?
Jobban összetartja a sebszéleket.
68Milyen alakú varrótűket használunk leggyakrabban a szájsebészetben?
G tű: a körvonal fele (1/2); B tű: a körvonal 3/8-a.
69Milyen keresztmetszetű varrótűket használunk leggyakrabban a szájsebészetben?
Elsősorban háromszög keresztmetszetűt, nagyon ritkán kör keresztmetszetűt.
70Milyen általánosan használt tűfogókat ismerünk?
Hegar–Mayo és Mathieau.
71Milyen speciális tűfogókat ismerünk?
Palatinális tűfogó, mikrosebészeti tűfogó, zár nélküli tűfogó.
72Mi jellemzi az anatómiai csipeszt?
Nem roncsolja a szöveteket, de a szövetmegragadása gyengébb.
73Mi jellemzi a horgas csipeszt?
Erősebben ragadja meg a szöveteket, de roncsolhatja azokat.
74Milyen csipeszeket használhatunk sebészi csipeszként?
Anatómiai és horgas csipeszt, a szövetroncsolás figyelembevételével.
75Melyik három öltéstípus gyakori a dentoalveoláris sebészetben?
Egyszerű csomós öltés; Z-, X-, nyolcas vagy keresztezett matracöltés; tovafutó öltés.
76Mely varratok tartoznak a megszakított, csomós varratok közé?
Egyszerű csomós öltés, vertikális és horizontális matracöltés, Z-öltés.
77Mely varratok tartoznak a tovafutó varratok közé?
Egyszerű tovafutó öltés, megszakított tovafutó öltés, intracutan varrat.
78Milyen műszereket kell előkészíteni fogeltávolításhoz?
Ínyleválasztó műszert, fogót és kürettkanalat.
79Hogyan kell beállítani a széket fogeltávolításkor?
Az alsó és felső fogak eltávolításához megfelelően kell beállítani; a pontos pozíciót a gyakorlati anyag tartalmazza.
80Hogyan történik a lágyrészvédelem fogeltávolításkor?
A mutatóujjat a vesztibulumba helyezzük.
81Mivel történhet az ínyleválasztás?
Balogh-féle ínyleválasztó raspatóriummal vagy vésővel.
82Hogyan kell felhelyezni a fogót fogeltávolításkor?
Módosított vívótőr-fogással.
83Hogyan történik a fej rögzítése fogeltávolításkor?
A dokumentum szerint a kivitelezését nem kérdezik.
84Milyen fogásváltást alkalmazunk fogeltávolításkor?
Madárfogást.
85Mit jelent a luxáció fogeltávolításkor?
A fog kimozgatását oro-vesztibuláris irányban.
86Hogyan ellenőrizzük a gyökér állapotát fogeltávolítás után?
Tapintással.
87Milyen kanalat használunk excochleatióhoz a felső és az alsó állcsonton?
Felső állcsonton Volkmann-kanalat, alsó állcsonton Kerpel-kanalat.
88Melyik excochleatiós kanál páros és melyik páratlan?
A Kerpel-kanál páros, a Volkmann-kanál páratlan műszer.
89Mi az excochleatio célja?
A sebüreg kitisztítása.
90Mi az excochleatio három feladata?
A visszamaradt törmelék eltávolítása; a gyulladásos elváltozások, például ciszta és granulóma eltávolítása; a sebüreg bevéreztetése.